Zsivány, a Vizsla

Múlt vasárnap ott voltunk a 22. Vizsla Túrán, amin közel 100 vizsla vett részt. Zsivány volt a legfiatalabb a túrán részt vevők közül, így kapott egy ajándékcsomagot is (Royal Canin táp és labda, valamint egy nagy itató tál), ráadásul egy interjút is készítettek velünk a helyi televízió számára.

A túra körülbelül 7 km-es volt, de a kutyák legalább 20 km-t rohangáltak. Zsivány a táv körülbelül egyharmadán póráz nélkül volt, a maradék távon muszáj volt a póráz, mert túlságosan megzavarta a sok kutya egy helyen. Eddig 10-15 kutyánál többet együtt nem látott, akkor meg volt vagy 40. Kicsit lemaradtunk, ott már csak 4-5 kutya volt, akkor szépen szót fogadott.

Sajnos a túra nem volt felhőtlen, az egyik három éves vizsla a túra során meghalt. Állítólag szívrohama volt.

Zsivány annyira elfáradt az úton, hogy aznap már nem is nagyon akart sétállni, csak a dolgát végezni mentünk le, aztán már szaladt is vissza a kapuhoz.

A következő Vizsla Túra június 21-én Tatán lesz, természetesen ott a helyünk.

Ahogy arról korábban szó is volt, múlt héten vasárnap Zsiványt kivittük a Hűvösvölgyi Nagyrétre. Mivel ez volt az első igazi sétája, így elengedni még nem mertük, de egy 10 méteres póráz segítségével jócskán akadt lehetősége rohangálni.

Kora délután értünk oda, nagyon jó idő volt. Zsivány a napsütésben azonnal "otthon érezte magát", vidáman ugrabugrált.

Persze elindultunk vele sétálni is a túristaúton, de rövid idő után vissza kellett fordulnunk, mert nagyon hamar elfáradt.

Vasárnap este már levittük rendesen is sétálni, nagyon élvezte.

Nekem abszolút szokatlan a korai kelés, mostanában fél hat-hat környékén kell kelnem az eddigi megszokott 9-10 óra helyett. A furcsa az egészben, hogy egyáltalán nem visel meg.

A környéken már (szinte) az összes gazdi és kutya ismeri Zsiványt, előbbiek már mosolyogva, utóbbiak farkcsóválva várják, amint meglátják.

Az eddigi csibész teljesen megváltozott, amióta lejár sétálni. Nem "beszél vissza", nem erőszakos és makacs. 180°-os fordulatot vett.

Rendkívül gyorsan tanul, szinte percek alatt megérti, mi a feladata, pedig még csak két hét múlva lesz négy hónapos. Egy hete sem jár le, de már tudja, hogy az ajtóban és a liftben le kell ülnie. Az utcán is az esetek 90%-ában azonnal jön, ha hívom. A képességeiben már annyira bízom, hogy már most póráz nélkül jön le sétálni. Persze csak olyan részre megyünk, aminek a környékén nincs autó, így teljes biztonságban van. Eddig "nem élt vissza a bizalommal", nomeg a főtt virsli is sokat segít a fegyelmezésben. (Kezdők kutyások számára: a karikára fágott főtt virsli intenzív szagú, a kutyák akár a játékot is otthagyják érte, ezzel könnyen megtanítható a behívás. Első sorban szabadtéren alkalmazandó).

Rengeteg kutyapajtása lett, akikkel szívesen kergetőzik vagy birkózik. Persze két kutya már kicsit helyrerakta az ugráló kiskutyát, de semmilyen sérülése nem lett (állatorvos is látta őt). Meg is tanulta a leckét: ha egy kutya morog rá, azt jobb békén hagyni.

A sok séta (napi 3-5 óra) annyira kifárasztja, hogy egész nap alszik. Ébren szinte csak akkor van, amikor eszik vagy sétál.

Tegnap kapott egy autós biztonsági hámot is, hogy kényelmesen és biztonságosan fekhessen az autóban. Az autózást is hihetetlenül jól bírja, egyszerűen lefekszik a hátsó ülésen és alszik.

Röviden összefoglalva: nagyon büszke vagyok rá, nem csak szép, de rendkívül értelmes kutya is. Csak így tovább Zsivány!

 Zsivány hétfőn megkapta a negyedik oltását is, így hamarosan jöhet az első séta. Az állatorvos azt mondta, vasárnap már elmehetünk kirándulni, de az utcára sétállni csak a jövő héten menjen.

Ennek megfelelően vasárnap már megyünk kirándulni, valószínűleg a Hűvösvölgybe. 

Zsivány kapott nemrég egy nyakörvet. Piros színű, csont mintás. Meg persze hozzá pórázt is. A nyakörvet már nagyon jól viseli, nem nagyon akarja leszedni. A póráz viszont még nagy ellensége. Ha ráteszem, nem hajlandó mellettem jönni, csak leül és néz. Persze póráz nélkül olyan szépen jön mellettem, hogy csak na!

Ha jól emlékszem, kedden lesz 4 hete, hogy elhoztuk. Ez idő alatt rengeteg mindent megtanult már. Parancsra leül (na persze nem mindig, de elég nagy százalékban), odajön, vagy épp ellenkezőleg, elmegy valahonnan (például a fürdőszoba tabu, ott vannak most a vegyszerek).

A labdát már nagyon ügyesen visszahozza, de még nem nagyon akarja visszaadni. De ami késik, nem múlik.

Egyébként nagyon ragaszkodó, talán túlságosan is. Ha bezárom a konyhába, mert mondjuk felmosok, egyből panaszkodik. De szerencsére nem sokáig, átlag 5 perc alatt beletörődik a sorsába, hogy márpedig ő most bent marad a konyhában.

Ha egyedül hagyom, alapvetően nem rombol, bár a rádiót már megnézte közelebbről, valamint a táp tartó dobozát is leverte már az asztalról (üres volt). Azóta csak az asztal közepére pakolunk, hogy ne érje el. Ha egyedül van, pár percig reklamál ugyan, de utána szépen lefekszik és csendben marad.

Már nagyjából sikerült egy-két "orra koppintás" árán leszoktatni a kézharapdálásról, de a felugrálás még mindig megy. Persze nem akarok telhetetlen lenni, hiszen még nagyon kicsi.

Most éppen alszik. Betakartam egy nagy törölközővel, hogy ne fázzon.

Régen jelentkeztem. Mivel Zsiványt még nem lehet kivinni az utcára, viszonylag egyhangúan telnek a napok.

Jövő hét elején kapja meg a következő, harmadik oltását. Úgy számoltuk, hogy körülbelül május közepén lehet majd kivinni Zsiványt a szabadba.

Persze már nagyon várjuk, hogy végre mehessünk sétállni. Ő is egyre energikusabb, bár ma nem nagyon volt kedve játszani, inkább csak aludt.

Felfedezte, hogy ha nekifutásból próbálkozik, fel tud ugrani az ágyra, amit mellesleg nem engedünk neki. Azonban nem mindig sikerül neki, tegnap például csúnyán neki szaladt az ágy szélének. Fel is nyüsszentett, és húzta a lábát. Szerencsére pár perc múlva már nem fájlalta, így nem lett belőle komolyabb gond.

Volt egy másik hasonló esete is. Amikor felugrott az ágyra, rászóltam. Le is ugrott. Igen ám, de nem úgy sikerült, ahogy számította, így szegénykém a pofáján landolt. Egy kis nyüszítéssel nyugtázta a saját balgaságát. Ebből sem lett komolyabb baja, de azóta nem is próbálkozik felugrálni, csak a mancsát teszi fel.

Hihetetlen, hogy mekkorát nőtt. Már majd' kétszer akkora, mint amikor elhoztuk, pedig csak holnap lesz 11 hetes. 

Ma jól megijedtünk. Zsivány reggel nem akart enni, és olyan bágyadt volt. Még játszani se nagyon akart.

Oda mentünk az állatorvoshoz nyitásra, 9-re. Mint kiderült, Zsivány megfázott, azért volt kicsit kókadt. Az orvos szavaival élve "üzemi hőmérséklete van", tehát nem lázas, nem beteg. Azóta már sokkal jobban van, újra viháncol, ugrabugrál, játszik, zsiványkodik.

Délután adtam neki egy kiskanál mézet, úgy ette, mintha fizetnének érte :) Szóval megnyugodhatunk.

A hétvégén megérkezett Zsivány oltási könyve, és már időszerű volt neki a következő, második oltás.

Egyik nap utam során a házunktól pár száz méterre találtunk egy állatorvost. Tegnap este (mivel vasárnap is nyitva van) megnéztük, mennyien vannak ott. Még az ajtó előtt is állt a sor, annyian voltak. Ezt jó jelnek vettem, ha sokan várnak oda, az azt jelenti, rendes orvosok vannak.

Tegnap fel is hívtam őket, megkérdeztem az árakat. 4500 Ft az alap oltás darabja. Ez egész normális ár. Így ma reggel el is mentünk beadatni a következő oltást.

Zsivány remegett mint a kocsonya, és sírt, miközben vártunk. Az orvos egy fiatalember volt, nagyon kedves és figyelmes. Zsivány megkapta a második oltását és a féreghajtót.

Elkezdtem olvasni a Kutyapszichológia című könyvet. Körülbelül az egyharmadánál tartok, de máris rengeteget tanultam belőle. Elkezdtem használni a benne leírt praktikákat. Persze még nagyon korai, hiszen még csak ma kezdtem el, de biztos vagyok benne, hogy hatásos lesz. Zsivány így sokkal szófogadóbb és kiegyensúlyozottabb kiskutya lehet.

Egyébként a behívásra már szinte kivétel nélkül azonnal jön. Hála a kis jutalom falatoknak. Persze nem mindig kap, sőt, csak abszolút véletlenszerűen. De már most úgy tűnik, ez eredményes nevelési módszer.

Zsivány nagyon elemében van ma reggel. Éjszaka sokat aludt, így tele van energivával, a kaja utáni játék után alig bírt lehiggadni. Persze én vagyok az "erősebb", lenyugodott. Rájött, hogy sokat ugrabugrált, és most alszik.

Tadaaaaaaaaaam!

Közhirré tétetik, Zsivány úrfi ma 9 hetes.

A délután többi része viszonylag eseménytelenül telt el. Persze sokat játszottunk és aludtunk.

Este a fiatalúr ismét kényelmesen elhelyezkedett Bubi ölében. Biztos nagyon kényelmes :)

Vacsorára most nem tápot kapott, hanem egy kis főtt csirkemellet és rizst. Két pofára zabálta.

Most már kitapasztaltam, hogy az éjszakát akkor bírja ki, ha este 11 óra után fekszünk le aludni. Tegnap fél órával korábban feküdtünk le, meg is volt az "eredménye" reggel (illetve hajnalban, fél ötkor), egy szép nagy tócsa képében.

Reggeli után játszottunk, aztán visszafeküdtünk aludni, egészen 9-ig. 

Talán már megnyugodott és megszokta az új környezetét, mert kezd hű lenni a nevéhez, kitört belőle a rosszcsont. Reggeli után ismét nagyon játszottunk, majd visszafeküdtünk aludni.

Később újra játszottunk, majd kizártam a konyhába, amíg felmostam az egész lakást. Nezehen viselte, majdnem végig sírt.  Amikor kicsit abbahagyta, kiengedtem és megsimogattam. Persze ismét takarítani kellett utána, több helyre bepisilt - szerintem félelmében -, és egy újabb növény lett az áldozat.

Persze hiába mostam fel, reggel még az újságpapírra pisilt, azóta már mindenhova. Persze még pici, nem gond. Próbálom arra is rászoktatni, hogy az újságpapír nem játék, azt nem szabad széttépni. Nem mindig sikerül betartania :)

Olyan, mint az árnyék, mindenhova követ. Ha egy kicsit nem figyelek rá, máris sír. Na persze én sem adom könnyen magam, mert még megszokja, hogy ha sír, egyből vele foglalkoznak. Na azt azért nem!

Nagy nehezen rávettem, hogy a helyén maradjon, amíg ebédelek. Azóta csendben ott fekszik.

Tegnap volt az első igazi nap, amit otthon töltöttünk. Az egész simán telt éjszaka után ötkor keltünk fel. Játék után, miután már mindenki felébredt :) reggeliztünk. Zsivány még nagyon pici, így nagyon keveset eszik. Reggeli után pihenés volt soron, majd újra játék, és egy kis alvás.

Miután felkeltünk, bevittem a holmijait a konyhába. Ott tud a legkevesebb kárt tenni a lakásban, így oda zártam be. Elmentem tusolni. Persze egy kicsit sírt, de aztán szép csendben elvolt. Le kellett mennem néhány percre a ház elé, ezt is csendben viselte, amiért egy hatalmas játszadozás volt a jutalom.

Amikor elhoztuk Zsiványt a tenyésztőtől, azt mondta, már nagyon korán szoktassuk hozzá a picit az egyedülléthez. Mivel nekem egy megbeszélésre kellett mennem délben, ezért kicsit korábban megkapta az ebédet, játszottunk egy picit, majd újra a konyhában maradt. Nagyon jól viselte, egy virágot szagolt csak meg, és azzal leverte, de még csak szét sem cincálta.

A megbeszélés Budán volt, közvetlenül egy állatfelszerelés bolt mellett, egy kávézóban, így a kellemeset a hasznossal összekötve vettem neki tápot és pár játékot is.

Este, amikor a szüleim már itthon voltak, elmentem egy újabb megbeszélésre, majd elmentem a páromért, Bubiért. A fél estét az Ő ölében töltötte Zsivány, ahogy az a fotókon is látszik :)

Este viszonylag korán, 11 órakkor lefeküdtünk aludni, mivel Zsivány már nagyon álmos volt. Éjszaka valami idióta ordibált az utcán, erre mindketten felébredtünk, és nem tudtunk aludni. Fél órával később elhallgattak, és végre pihenhettünk, egészen reggel ötig.

Amúgy Zsivány már nagyon okos, tudja, hogy a fürdőszobába nem mehet be (jobb hijján ott vannak a vegyszerek, így a fürdőszoba számára tabu).

A pisi-kaki témában is már egészen otthon van, már napjában többször is sikerül neki a kiterített újságpapír közelében elvégezni a dolgát. Persze még pici, néha mellé megy, vagy nem ott sikerül, de szerintem 8 hetesen már ez is igen nagy dolog. 

Tegnap este fél 9 után érkeztünk haza. Egy nagy hancúrozás után megvolt az első vacsora, nomeg fel kellett fedezni a lakást. Ezt újabb nagy játék követte, majd lefekvés.

Az első éjszaka nehezen indult. Sokat sírt a testvérei után, egyedül érezte magát. Ennek ellenére viszonylag gyorsan elaludt, bár minden neszre felébredt. Az ablakot résnyire nyitva hagytam, hogy hallja az utca zajait.

A nehézségek ellenére jól aludt, csupán kétszer ébredt fel, akkor is csak pár percre. Egy kis sírás után máris visszaaludt. Reggel ötig aludtunk.

Sziasztok!

A nevem Pitypang Zsigra "Zsivány", egy fajtiszta rövidszőrű magyar vizsla kisfiú vagyok. 2009. január 30-án születtem, az új otthonomba tegnap, március 31-én érkeztem.

Nagyon hiányoznak a testvéreim, de azért nagyon jó itt, nagyon szeretnek!

Korábban volt egy vizslánk. Sajnos Ő már nincs közöttünk. Hosszú évekig, több mint tíz évig nem is volt kutyánk. A család azonban nemrégiben elhatározásra szánta el magát.

Vizslát a családba! Újra!

Már napok óta folyik a keresgélés. Csak tenyésztőtől vásárolunk, fajtiszta, törzskönyvezett kiskutyát. Ennek fényében -ha minden igaz-, ma meglátogatjuk a Pitypang Kennelt. A hölgy, akivel leveleztem, rendkívül kedves volt.

Már nagyon várom az estét.