Talán már megnyugodott és megszokta az új környezetét, mert kezd hű lenni a nevéhez, kitört belőle a rosszcsont. Reggeli után ismét nagyon játszottunk, majd visszafeküdtünk aludni.
Később újra játszottunk, majd kizártam a konyhába, amíg felmostam az egész lakást. Nezehen viselte, majdnem végig sírt. Amikor kicsit abbahagyta, kiengedtem és megsimogattam. Persze ismét takarítani kellett utána, több helyre bepisilt - szerintem félelmében -, és egy újabb növény lett az áldozat.
Persze hiába mostam fel, reggel még az újságpapírra pisilt, azóta már mindenhova. Persze még pici, nem gond. Próbálom arra is rászoktatni, hogy az újságpapír nem játék, azt nem szabad széttépni. Nem mindig sikerül betartania :)
Olyan, mint az árnyék, mindenhova követ. Ha egy kicsit nem figyelek rá, máris sír. Na persze én sem adom könnyen magam, mert még megszokja, hogy ha sír, egyből vele foglalkoznak. Na azt azért nem!
Nagy nehezen rávettem, hogy a helyén maradjon, amíg ebédelek. Azóta csendben ott fekszik.
